Bent ég a villany, kint fénylenek a csillagok,
halott legelők játszanak egy idegen dallamot.
A zongoraszó indulóban van már,
a folyó parton zárni készül a lokál,
s a felszálló füst is magára hagyja pipámat.
Bort önt a megidézett pillanat,
a poháron megcsillan a holdfény,
s lágy elégiát szaval a bús remény.
A mámor illata álmodni csalogat,
az egész élet, egy furcsa, őszi hangulat.
